Üdvözlöm a kezdeményezést, hogy Magyarország polgárai interneten keresztül is véleményt formálhatnak a készülű új alkotmányról.

 

Az állam című vitaindótóban sok fontos kérdés mellett a szerző érinti a kétkamarás országgyűlés létjogosultságnak kérdését is. Egyes bloggerek támogatják mások elutasítják. A személyes véleményét mindenkinek tisztelem, azonban érdemes lehet összeszedni a mellette és ellene szóló érveket, hogy az alkotmányról döntést hozók pontosabb képet kaphassanak a polgárok szándékairól.

 

Én így az eslő bejegyzésben nem gyűjtenék össze minden érvet, de egy-két általam fontosnak tartottat kérdést mindenképp megemlítenék.  Hogy ne legyenek ebből viták, én a címben is jelzett asszimetrikus bikameralizmus modelljét tartanám megfelelőnek, ami azt jelenti, hogy a felőház korlátozottabb jogkörrel rendelkezne és a végső döntést és a politikai felelősséget az alsóház/képviselőház (annak többsége) vállalná. A felsőház összetétele is kardinális kérdés. Jelen bejegyzésben, egy korporatív alapon szerveződő kamarát kell elképzelni.

 

1. Szükségesség.

A kérdés gyakran úgy vetőtdik fel, hogy miért van szükség kétkamarás parlamantre, miért nem jó úgy ahogy van? A sommás válasz, hogy egy demokrácia működtetéséhez nem elengedhetetlen feltétel a kétkamarás parlament léte. Mindössze föderális államoknál van erőteljes szükség a két házra, hogy a területi érdek és a közvetlen népképvseleti akarat is érvényesüljön. Magyarország azonban nem szövetségi állam és méretgazdaságosssági szempontok nem is indokolják, hogy az legyen. (Bár a szomszédos Ausztria pédája kétségtelenül csábító.) Ha valaki tud ilyen objektív okról, ami miatt elengedhetetlen lenne a kétkamarás legfőbb népképviseleti szerv, az szóljon!

 

2. Hasznosság

Ami miatt mégis a kétkamarás parlamentarizmus mellett vagyok, hogy bár nem szükséges, elengedhetetlen, mégis hasznos. Az nem kérdés, hogy a második kamara természetéből adódóan lassítja a törvényhozást (adott esetben, ha azonos jogosultságokkal rendelkezne blokkolhatná is). Az inkább kérdés, hogy ez a lassítás jó-e vagy rossz? Ha a lassabb törvényhozás megfontoltabb jogalkotást és minőségibb törvényhozást jelent, akkor csak nyerhetünk egy felsőház felállításával. A jogalkotás folyamatában részt vevő társadalmi és civil szervezetek (kisebbségi önkormányzatok, egyházak, egyetemek, szakszervezetek stb.) nagyobb nyilvánosságot és tényleges beleszólást kapnának az őket érintő kérdésekbe, így a törvények elfogadottsága is javulhatna. Nem is beszélve arról, hogy "önmagában rossz, ha akár az egyén, akár egy gyűlés abban a tudatban működik, hogy „magán kívül senkit sem kell megkérdeznie, vagy tekintetbe vennie" /J.S. Mill/

 

Én úgy látom, hogy a magyar politikai kultúrához az asszimetrikus bikamaralizmus jobban illeszkedne. Nézzük csak meg, hogy most az új alkotmány elkészítéséhez kiket kérdeztek/kérdeznek meg, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényjavaslat kiket szeretne bevonni a törvényalkotásba...

 

A második kamara nem szükséges, kétségtelenül eddig is megvoltunk nélküle, de ha megoldaná néhány problémánkat, lenyesegethetné a mindenkori politikai elit vadhajtásait, színvonalasabb törvényeket eredményezne, miért ne élnénk a lehetőséggel?